Bethy

2010 július 5. | Szerző: ST |

 Elcipeltem a kis kompániát templomba. Bethy vészesen lefogyott, eléggé megrogyott. Sajnos Zsófi halála körül tovább kigyózik a botrány. Ma ott voltam a házban, nem adták ki egyenlőre MIklóst sem. Hosszú.. ehhez most nincs kedvem. Ami viszont csodás volt: a templom. A hit, amivel az odajárók rendelkeznek az nem semmi. Az egész hely csodás, de maga a service…magával ragadó. Leírhatatlan. Ami igazán meglepett: apáék is nagyom élvezték. Bethy pedig tényleg szívét- lelkét kitette, hogy jól érezzék magukat. Aztán elcipeltem őket BUSZOZVA a JG Melonba. Amíg bele nem haraptak a hamburgerbe ment a szájhúzás, onnantól azonban csak a ham.nyam csam-csam hallatszott. A nehéz rész csak ezután jött, visszamenni ZSófihoz. Kicsit elpityeredtem – nem is kicsit. Rémes volt. Persze anyáék nem jöttek oda, viszont sikerült köddé válnikuk három sarok távolságon belül. telefonon senkinél. rohadtul meg voltak sértve , amikor megkérdeztem, hogy eszüknélo vannak, hogy pont ellenkező irányba indultak, mint ahogy megbeszéltük. Apa még hajlandó volt elsétálni a Shcwartzig, de that’s it. Metrózni lehet, séltálni nem. amit egyébként kevésbé bánok, csakígy l..sz és estifányt lát a városból, de ő tudja. Szóval türelempróba van elég, persze evésbe és vásárlásba folytom a bánatom, ami nem jó. Basszus! Meg sem tudok mozdulni, annyit ettem. 🙁 Hát ez van. tessék szorgalmasan írni! Niti! Milyen volt a megnyitó? Kutyámról tudtok? Jani bá senkit nem hívott???  Pusszantás mindenkinek! Ui. Eszerke a barna hajam siker! Imádják az amerikaik!