Kocsma beszámolót akarok
2010 július 9. | Szerző: ST |
Hello! Hogy sikerült a megnyitó? Andi! BESZÁMOLÓT!!!!
Addig is.. számolok én. Húha. Ma outleteltünk. Sajnos. Nekem jó volt, a bankszámlám tiltakozna. Apát sikerült rádumálni némi ruhapróbára, szóval legalább szent a béke, mert van trendi új nacija. Ettől anya boldod. Utána én zúztam tárgyalni egy partnerünkkel, este meg Őrült nők… húúúúúúúúúú. Állat előadás. Nagyon állat. Standing ovation volt, dupla fináléval. Ötletes, jó rendezés. Nagyon – nagyon tetszett. Anyáéknak is bejött, úgyhogy nagy az öröm.
Az idióta családom ma bejelentkezett és közölték, hogy akkor uccu DC. Most hezitálok. Kidobok egy rakat pénzt a voantjegyre és… mint ma Ilan kinyögte Klári Washingtontól még 200kilométerre van eltemetve. Fasza. Szóval alsó hangon hat óra oda és vissza. Ami alapesetben nem gáz, de ugye zsidó temető és csak vasárnap van nyitva, én meg hétfőn repülök vissza. Hogy miért most közölték: Bob szerint úgysem voltam rá kiváncsi. Ez az a jó fej fiú aki egyébként egy kávéra sem tudott időt szakítani. Erre szoktátok mondani: leszarni, nem érdemli meg a figyelmet. Tudom. Ma kaptam ebből elég jelzést. Pl. egész héten a rohadt I phone után kajtattam. Végre sikerült lealkudnom ezt a szart 200 dolcsira, szóval felhívtam a fő I phone buzit, KGB-t, hogy kell-e. Az az ember, akit kva nem zavar, hogy heti rendszerességgel hívnak hajnali 2-3 és 4-kor ugyanúgy a kollégáim, mint délben – nos ő, közölte: itt már tudod késő van, ne most beszéljünk. Igaz, benéztem az órát és majdnem éjfél volt, de a “bocsi álmos vagyok” elmondható nornálisan is.Ja! Egyébiránt e-tájt rendszeresen beszélünk telón is… Szóval ló%t a s%%%be, visz a halál telefont. A fene nagy szívem, meg az őrült agyam, hogy ezen pörgök egy hete. Tök örömmel keresgéltem a telót, zsír tuti lealkudtam, oszt ez a hála. Na mindegyis. Én vagyok a hülye, nem ő, mert velem lehet megcsinálni.
Ez van. Ja! Fogadás vesztésre áll: táska mérlek jelen pillanatban NULLA:))) Éééééss Twinsie, mindenki “CSAK APRÓSÁGOT kap! Tényleg! Elfeljtettem válaszolni Neked: kedd dél körül száll le a gép, ha időben indul. Ez ugyebár New Yorkban sosem fordul elő, hátha most. Chris meózta a sminket, ami a telómba volt:) Ő kékre pingált ezúttal. leégett fej, kontra kék festék, úgy nézek ki mint a kis indián. Na zúzok aludni, mert anya ötkor kel és nem hagy aludni minket, pedig már fél egy van.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia Esztike!
Hát beszámolóm az van bőven.
DIGI Sport megnyitó:
Jól sikerült, mindenkinek tetszett és mindenki koppant. Nem erre számítottak. Csongor az elején lehúzta, mert nem látta elég szépnek festés és felújítás közben a helyet. Aztán a nagy napon kicsit “lepődés” volt és feszengés is, mert persze most sem vette ki a részét semmiből. Erről azonban kifejtette a véleménytét: “nem az ő dolga”. Persze, hogy az enyém, hogy este tízig ott üljek, mint valami brigádvezető a megnyitó előtti napon és felügyeljem a munkálatokat, persze az én dolgom másnap ott kezdeni és mindent helyére rakatni. Ha nem Martin, akkor semmi nem lenne. A sajttáj jó volt, Zsuzsi utcsó pillanatban beparáztatott, hogy senki nem fog eljönni, de szerencsére tévedett. Jöttek bőven és meg is jelent a hír jópár helyen. Most intézgetem a miskolci megjelenés PR cikkeit is. Közben azonban Csongor Úrunk kérésére DIGI Sport szülinapot kell szerveznem a Pub-ba. Lassan vendéglátós leszek, aki átszerződtetéses leveleket is fogalmaz, mert persze ezek mind az én feladataim. Úgy bírom az embereket, amikor arról van szó, hogy meghatározzák kinek mi a dolga, mindig akad bőven olyan, aki ezt kapásból tudja és azt is, hogy neki mennyi minden nem. De persze ezek azok a nagybetűs főnökök, akik k…va sokszor el kell, hogy mondják, hogy már pedig ők itt vezetők, mert különben félő, hogy senkinek nem tűnne fel. (lásd.: megnyitón dress kód – rövid gatya, papucs, kihízott póló és hátizsák).
Ájfon:
Azt a telefon dolgot hagyd a francba. Vegyen mindenki magának. (szóval mindenki:)). Nem beszerző körútra mentél, úgyhogy télleg ne strapáld magad, főleg olyan dolog miatt, hogy alkudozz is. Lehet itthon részletre venni oszt annyi. 🙂
Táska:
Miben is fogadtunk? 🙂
Tegnapi családi látogatás:
Megismertem egyetlen szerelmem édesapját tegnap így a sokadik év után. Húúú vazzzzzeeeeeee. Nem is tudom hol kezdjem…. Indult azzal, hogy elkezdett ukránozni, aztán folytatta a hülye politizálással, persze nem értettünk egyet, de neki nehéz jót mondani. Akkor is belém mászott, hogy ő nem tudja eddig én hol éltem, de biztos nem itt, mert gőzöm sincs a dolgokról. Aztán jött azzal, hogy nem simogathatom meg a hülye kutyájukat, mert ne szokja meg, hogy idegenek simogatják. Belekötött minden szavamba, kérdezés nélkül letegezett és a végén kézfogással és egy nagyon gyenge viszont látással zárta a találkozót. Enni persze nem kaptunk és csak a kertig mehettünk be, szóval kb olyan családias volt mint, amikor Veled annál a bizonyos sörmárkánál voltunk a Budafokin. Annyira csalódott vagyok, hogy azt el sem tudom mondani és soha többé nem akarom látni. Esélyt sem adott annak, hogy megismerjük egymást csak azért, mert él a fejében egy előítélet.
Ha hazajössz még majd mesélek, mert az érzéseimet így most nehéz leírni, pedig jó lenne.
Siess haza, nagyon várunk. 🙂 (Zoli is :))
Ma megvettük a jegyeinket Párizsba és Mallorcara Stellánál. Köszi a tippet, tök ügyi a csaj. A szállodánk is meg van, képzeld a Szajna parton fogunk lakni. 🙂
SOK-SOK puszi és kitartás. 🙂