VAlódi tűzvonalban
2010 július 10. | Szerző: ST |
Azt is mondhatnám horror volt a mai nap. Reggel Panni szeme a szokottnál jópár számmal nagyobb le, szóval egy négy órás, az ER-ban töltött tortúra után sikerült bármerre is indulni. Egy órára kivonatoztunk Coney Islandra. Apu utána gondolta: pihen egyet. Én úgyis megígértem Chrisnek, hogy ma még benéezk hozzá, hát anyával és Palival átmentünk a Macysbe. Anyáék felmentek a férfi osztályra, én lent beszélgettem, amikor óriási dörrenések és sikoltozás: egy álarcos asi lövöldözve rohangált az alsó szinten. Chris észnél volt, úgyhogy maga alá tepert és a pult alá bújtatott. Kartyújtásnyira lött szét a csávó egy parfümöt. Hogy finom legyek, eléggé be voltam szarva. Főleg, mert azt sem tudtam hol van anya, hányan vannak és mi van feljebb. Palit értem el telón, aki egyébként jót szórakozik az egészen, mert lévén nem értette mi zajlik körülette, plusz azon az emeleten ahonnan ő jött nem történt semmi, azt hiszi hogy kitaláltam én is meg a többi néhány száz sikoltozó is ami történt. Lévén anya sehol, minket meg kikergettek az utcára, Chrissel visszaszöltünk anyát keresni, akinek a legnagyobb baja az volt, amikor megtaláltuk, hogy miért nem mentem utána a harmadikra. Az, hogy éppen egy őrült és a bztonsági őrök kergetőzésének a közepén voltam, aminek folyamányaként volt, akit meg is lőttek nem túlzottan izgatta. Életemben nem féltem még ebben az országban, de most hogy holnap hajnali ötkor kéne Washingtonba menni…felőlem megsértődhet az egész pereputtyom, de nem megyek sehova. Hol van már a tegnapi zseniális színház? Vagy a tény, hogy a ruha, amit Village-ben vettem állatul néz ki, csak elfeljtették kivenni belőle a riasztót, szüval apával elmentünk egy fogókészletet venni és azzal loebarmolni a ruháról a csipogót… Hát ez van. HOgy mire figyelmeztet a dolog nem tudom, de most nagyon hazamennék…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Jesszom pepi!
Örülök, hogy jól vagy és nem lett semmi bajod. Ne keress szerintem ebben most mélyebb tartalmat. A lényeg, hogy nem lett semmi bajod neked és a családodnak sem. Persze megértem, hogy ez sokkolt, de próbálj ettől most elvonatkoztatni és még kihasználni a maradék időt. Itthon minden rendben lesz, ne aggódj. Én most Siófokon vagyok, de vasárnap is megyek fel hozzád, hogy a hétvégi hőség után rendbeszedjem a növényeket. De készitettem be fél lityós üvegekbe is vizet a kaspókba, hogy átvészeljék a hétvgét. Igaz a
hétközben vihar kicsit megviselte őket, de remélem ,hogy mire hazaérsz addigra már összeszedik magukat. Bojlert nem felejtem – azért majd felugrom hétfőn, hogy addig se fogyasszon neked áramot.
Most mennem kell, mert jönne anyósék :o)))
Puszi!!!
Azta! Durva lehetett, szerencsére nem lett semmi bajotok.
De szerintem ez itt vagy báthol máshol is megeshetett volna. Mindehol idoóták az emberek.
De az megütötte a fülemet (akarom ondani a szememet), hogy haza szeretnél jönni.
Az I phone sztoriba beletörött az agyvelőm , nem értettem teljes egészében, de lehet én vagyok csekély értelmű medvebocs 🙂
Vigyázz magadra, élvezd az utolsó napokat !!!!!
puszzz