1.0SzőkeNőhttps://szokeno.cafeblog.huSThttps://szokeno.cafeblog.hu/author/ST/<P> Bethy éjjel hívott. Zsófi összes szerve felmondta a szolgálatot, nincsen magánál. Félúton van Miklós és köztünk. Tudom, hogy el kell engednem.</P> <P>Érdekes. Álmaimban ahányszor láttam kis csipet- csapatunkat New Yorkba sosem láttam, hogy Zsófival találkoztak volna. Nincsenek véletlenek. Azt hiszem nem véletlenül búcsúztunk januárban úgy, ahogy. Mindketten tudtuk, hogy ez minden bizonnyal az utolsó alkalom, hogy látjuk egymást. </P> <P>Már nem hiszek a csodákban. Az én New Yorkom - tartok tőle - , már ZSófi nélkül köszönt legközelebb. Most még jobban érzem a késztetést, hogy megmutassam apunak és Neki a várost. Annyira könnyen elilallan az élet. Muszáj megosztanom Velük a pillanatot, a helyet.</P> <P>Édes Zsófim, you have to go home now. Just do it! Don't care about us!!!! And you know: night-night, I love you! </P>rich