Jól vagyok…

2010 január 21. | Szerző: ST |

 Nem igazán tudom megfogalmazni miért vagyok ennyire összezavarva, hiszen ezen dolgozom hónapok óta. Mármint magamon és persze hogy még nincs vége a folyamatnak. Akkor is, ez most olyan mintha elölről kellene kezdenem. Meg ha nagyon őszinte szeretnék lenni: félek is. Ez nagy elhatározás vajon hova vezet. Egyszer Törpével beszélgettünk a Gellért-hegyről. Ő ugrott és elkapták. Vajon velem mi lesz? Persze ez megint nem jó, hiszen ezzel pont a negatívat generálom. Önbizalom, fej fel, könnyek elfelejt és előre! Igen! Ezt kell erősíteni, csak… nem! Nincs csak. MUSZÁJ!!! Tovább kell menni. Niti… amikor mondtad olyan egyszerűnek tűnt. Sebaj! Vasárnap dupla adag fagyit eszünk a Hagen Dazsban:)JÓ???????? Igaz, Te nem olvasod a blogot:( Na mindegyis. Hát ez van. Ez most már nem közéleti, csak szomorú. Ez sem megy:(