Teganp sokáig gondolkodtam azon, amit mondtál. Na jó, azokon amiket mondtál. Ez az energia átcsportosítás egész jól megy. szóval abban igazad van, hogy a saját magam formálására fordítom azokat az energiákat, amelyek egyébként kárba vesznek a Nem Nevezzük Nevén miatt; akkor sokkal többet nyerhetek. Végülis semmi többről nincsen szó, mint hogy a rossz szokásokat megváltoztatom és azokat teszem rutinszerűvé. Ugyebár? erő meg van hozzá. Miért ne lenne?
Tudod ki… nos ez nehezebb tészta. Az a feszültségesdni, amit mondtál… amikor először összegabalyodtunk is hasonlóan feszült és kimért volt a viszony. Ugyanilyen erők mozogtak, mint most csak akkor kezdődött ez az örült változás. Fura! MÉg nem gondoltam bele, hogy ez a rengeted felgyülemlett fájdalom, kimondott és ki nem mondott bántás egyszer robbanni fog. Azt kétlem, hogy jelen pillanatban az lenne a megoldás, amit mondtál. Inkább a verbális harc eldurvulására szavaznék. Nem az az alkat – mint tudod :()-. Abban viszont igazad van, hogy előbb vagy utóbb valahogy felszínre fog törni ez a feszültség. Már ha van. Ebben nem vagyok biztos. Kifelé végtelenül nyugodt és pókerarcot ölt. Persze a maszk töredezik, be lehet mögé lesni, de láthatóan saját magát szedálja. Nem akar túlságosan “belemerülni” a lelkizésbe, így nem is kerülnek felszínre az érzések, gondolatok. Olyan látszat játékot űz. Nem tudom. Mert ha ezzel vádolom, ellenkezik hogy nem így van. A példa, amit apuddal kapcsolatban mondtál: eklektikus. Igaz, szerintem ő egy ilyen helyzetben sem nézne szembe a kialakult szituval. Vagy ki tudja? Na mindegy. Legalább van egy bejegyzés, amit ha elolvas sem ért, mert Neked szól Twinsiekém:))))
Ja! Fontos project! Fehér térdig érő rövidnaci:) Mit szólsz? Meg olyan kis vállas barna póló, mint a Zarásom. Hétvége?????