KOmmentek és emilek

2010 július 7. | Szerző: ST |

 Köszönöm a jó sok kommentet és levelet. Sorban haladnék:

– Bora! Ma én is bio-mikrofon lettem. A guide csak annyit mondott, ki kivel hol dugott, szóval az uptown tourt kénytelen voltam én elmesélni az édesapámnak. A tegnapi fordításhoz képest is jól leiizadtam – mondjuk ez lehet a 43 fokos melegtől is:) Az egész arcom egy merő szeplől úgy nézek ki, mint egy vadalma:)

– Andi! Köszi a segítséget! Most már anya telefonja működik, viszont mínusz egy hitelkártyában vagyunk:) Oda nincs kontakt? PItit szard le! Dilettáns, ahogy mondod. Csongi biztos látja, szóval csak dőlj hátra és várd a függönyt! Zsuzsira meg piríts rá, hogy írja meg a szövegét. Ha kell, beszélek vele. Vagy már a műsorvezető is változott?? Mondjad melyiket kell helyretenni… Amennyiben Lehit, zsarold meg, hogy nincs új New YOrkos póló:) Puncinál hatni fog:))))

Livike! Tessék csicsikálni, ha holnap korán kelsz!

Kati: jönnek a hírek! A csütörtöki programodnak nagyon örülök!

Lusti: mission pipálva! Egy kell vagy több?

Aki pedig levelet írt és nem kommentelt: :))) köszönöm, a tartalmát! Türelem… és idő… mostanra már én is megértettem. Sajnos, csak most…

Ami pedig a mai napot illeti: jó nagy túrát csináltunk pl. Met és a jó kis szendvics bár is megvolt. Harlembe is visszamentünk. Elképesztő, hogy hat hónap alatt már mennyit változott. A legnehezebb része Jontól búcsút venni. Nos róla nem annyira hallottatok. Ő 20 éve van jelen. 18 volt én meg 10 amikor megismerkedtünk. Eleinte ő volt a nagyfiú, aztán ahogy kamaszodtam kezdett barátság lenni a dologból. Szóval ma tőle is elbúcsúztam. Úgy látszik, ez a könnyek hete, de nem bánom. Az elmúlt 20 évben sok szép emlék fűződik hozzá. Úristen! 20 év!!!Hát ez van. A gyönyörű latio már a múlté:)

Na pusszantalak Benneteket!